Stargate/Csillagkapu

Néhány hete egy este egyszerűen bevillant (már meg nem mondom minek a kapcsán), hogy én bizony úgy néznék Csillagkaput. Így aztán neki is ültem és meg sem álltam a végéig.

Gondolom nem nagyon kell bemutatnom senkinek, de azért egy kis infó róla. Az, aki ismeri a sorozatot, a következő dőlt betűs részeket simán ugorja át.

A lényeg, hogy találnak egy nagy kör alakú tárgyat Gízában, amiről kiderült, hogy egy Csillagkapu. Egyik bolygóról a másikra jut az ember pillanatok alatt. Nagy-vonalakban. Megalakul a Csillagkapu program, és a Cheyenne hegy alatt pedig a Csillagkapu Parancsnokság, Hammond tábornok vezetésével (Don S. Davis). Több csapatot is alakítanak, akiknek az a dolga, hogy a különböző világokban technikákat, tudományt, kultúrát és egyebeket tanulmányozzanak. A legjobb csapat azonban a Jack O'Neill ezredes (Richard Dean Anderson) által vezetett CsK-1. A csapatban ott van még Samantha Carter százados (Amanda Tapping), aki nem mellesleg asztorfizikus és baromi okos, dr. Daniel Jackson archeológus (Michael Shanks) és még csatlakozik hozzájuk egy jaffa Teal'c (Christopher Judge).
A jaffa az a goaul'd-ok katonája. És, hogy kik a goaul'd-ok? Randa kígyószerű lények, akik az emberbe mászva átveszik az uralmat és nagyon gonoszak. Ellenük és egyéb gonoszságok ellen küzdenek a CsK csapatok.
10 évados az alaptörténet, de közben indult egy spin-off a Stargate: Atlantis mely 5 évadot ért meg, és tavaly pedig egy teljesen új sorozat indult, a Stargate: Universe.


Na azt hiszem ennyi ismertető elég is lesz. Aki többet akar tudni annak infó ITT.

Nos ez egy sci-fi sorozat, nem is kicsit. Rólam pedig tudni kell, hogy nagyon nem szeretem a sci-fi sorozatokat, ennek ellenére egyszerűen imádom a CsK-t. (Na jó, meg a Doctor Who-t, meg a Torchwoodot is ). Hogy miért? Nem tudom elmondani. Talán mert nem csak arról szól, hogy van a főhős, aki mindenkit legyak, győz és vége.

Rengeteg kaland, váratlan fordulat és humor van benne, melynek fő forrása Jack O'Neill, aki szarkasztikus, imádnivaló humorával, csökönyösségével, amivel nem hagyja bajban egyik társát sem, megjátszott butaságával, kemény harciasságával feldobja a sorozatot.

Persze, mint minden sorozatnak ennek is megvannak a maga hibái, megvannak a mélypontjai, ennek ellenére sikerült elérnie azt, amit nagyon kevés hosszú sorozatnak: végignéztem mind a SG-1-et, mind az Atlantiszt, mind a 3 mozit. És nem bántam meg egyiket sem. Nevettem, sírtam, dühöngtem és volt amikor untam egy-egy részt. Amikor R. D. Anderson kiszállt a sorozatból a 8. évad után, hogy csak néha-néha szerepeljen az elég nagy csapás volt. Az utódja is aranyos volt, meg jó, mégsem az igazi számomra.

De összességében imádom.

Vannak kedvenc részeim és vannak, amiket utálok. Egyik kedvencem, amikor Jack először találkozik az Asgard néppel (akik úgy néznek ki mint a roswelli "szürkék") és imádnivalóak, vagy azok a jelenetek, amikor párhuzamos világok, vagy időutazások vagy bármi miatt, Sam és Jack végre igazi párt alkotnak.

Na igen! A legfájóbb pont, hogy Jack és Sam nem jön össze a sorozatban. (Iggggen! Fairy kivételesen nem két pasit akar összehozni egy filmsorozatban XD) Már az első találkozásuknál tudja az ember, hogy ők ketten összetartoznak és a néző mégsem kapja meg, amit akar. Persze morzsákat kapunk: egy-egy pillanat, amikor levetik katonai énjüket és ha ki nem is mondják éreztetik, hogy szeretik egymást. Hát igen, az a rohadt katonai szabályzat. Bár, ezt is megoldhatták volna a filmben, ha akarják, de persze jobb, ha a néző szenved.

Így aztán az utóbbi hetekben Fairy Jack/Sam fanficeket olvas és MV-ket néz. És találtam igazán jókat és kincset érőket. Amikor elkezdtem keresgélni őket, nem is hittem volna, hogy ennyi jó magyar nyelvű fanfic van és persze nagyon jó videók is Bár azért bevallom találtam borzalmas írásokat is, és ha összehasonlítom pl a HP-fandommal, sokkal-sokkal kisebb a magyar fanficfelhozatala. De, hát vannak más nyelvek is, nem igaz?

Atlantis: A CsK-1 után elég nagy csalódás volt elsőnek, de végül megszerettem. És bármilyen fura is, a CsK-1- ben annyira utált és ellenszenves Rodney McKay (David Hewlet) lett a kedvenc szereplőm. A kis arrogáns, utálatos, mindenkit lenéző szuperzseni tudós. Aki még csak nem is néz ki férfiasnak, inkább nyámnyilának, aki állandóan panaszkodik, mindenkinek az agyára megy, és szokása általában az utolsó pillanatban megmenteni a többieket valamilyen iszonyúan zseniális ötlettel.
Persze a többiek sem rosszak, de nekem valahogy mégsem jött be annyira ez a sorozat, mint az alap. Talán, ha nem hasonlítgattam volna össze állandóan őket, akkor minden további nélkül imádnám.

A 4. évadban azonban, amikor Samantha Carter veszi át Atlantis parancsnokságát, nagyon csalódtam. Sokat vártam tőle, de annyira idegenné tették a karakterét, hogy az már fájt. Samet úgy szokta meg az ember 10 évadon keresztül, hogy mindenre talál megoldást, bármilyen gond adódik, szépen előveszi azt a nagy eszét és kitalál valamit. Nem mellékes, hogy emellett mindig mosolygott vagy nevetett, amitől volt egy különleges kisugárzása, ami megfogta az embert. Ezzel ellentétben az Atlantiszban, bármi adódik, azt McKay oldja meg, Sam pedig csak várja az eredményeket. Na ezt nagyon nehezen nyeltem le, mert Sam nem az a seggén ücsörgő fajta, amikor baj van.

Így aztán szinte minden alkalomkor, amikor Samantha megjelent, magamban elmondtam vagy 10x, hogy "ez nem Sam, ez nem Sam" - persze nem jött be a trükk, de meg kellett próbálnom.

Az Atlantisban az egyik kedvenc részem, amikor Rodney egy parazita miatt, elveszíti önmagát. Először az emlékeit, majd minden tudását is. Teljes mértékben leépül szellemileg. Egy nagyon szomorú rész, mégis a kedvenceim között van, mert Hewlett istenien játszott benne. Szinte tényleg elhittem, hogy igenis az az embert ott szenved attól a tudattól, hogy ő valaki más volt, de most már nem ugyanolyan. Amikor dr. Keller megkérdezi, hogy mi a neve és nem azt mondja, hogy dr. McKay, hanem, hogy Mr. McKay és ezt azzal magyarázza, hogy 'már nem vagyok ugyanolyan okos, most már nem vagyok dr. csak Mr." hát az valami fantasztikus volt.


Universe: Bevallom, ennek a sorozatnak úgy ültem neki, hogy adok neki 1-2 résznyi időt arra, hogy rávegyen nézzem továbbra is. És, majdnem ennyiben is maradt a dolog, de végül folytattam és igazából nem bántam meg. Ha úgy nézem, hogy SG sorozat, nem tetszik az egész, azonban, ha ettől elvonatkoztatok, az unalmas elejétől eltekintve nem olyan rossz. A karakterek közül valahogy nem sikerült megszeretnem eddig senkit. Senki sem meggyőző számomra.
Viszont (és ezért most meg fogtok kövezni engem) Jacket már nem kellett volna erőltetni a sorozatba. Az a pár jelenet, amiben szerepelt csalódás volt. R.D. Anderson öreg már Jack szerepére. Tudom, hogy nagy név, és sokan azért kezdték el, mert szerepelt a pilot részben, de ha csak emiatt érdekelt volna, akkor abban a percben kikapcsolom, ahogy megláttam Jacket. Ő már nem Jack. És igen, törvényszerű, hogy a szereplők is öregednek, főleg egy ilyen hosszú sorozatnál, azonban ezt nem mindig akarja a néző is látni.

Amikor megláttam az első évadzáró epizódját, az összes reakcióm ennyi volt: Hű, meg há!

Ahhoz képest, hogy az egész SGU-nak úgy ültem neki, hogy fúj, mi ez? Meg unalmas volt, mint egy hosszú uncsi prédikáció és már a 3.- 4. rész táján abba akartam hagyni, itt a végére jól felpörögtek az események. És most úgy várom a 2. évadot, hogy jaj istenem ugye nem lesz semmi baj? (Persze tudja az ember, hogy valahogy majd megoldják, de akkor is.
Szóval nagyon jól eltalálták, hogy kell az embereket rávenni arra, hogy látni akarják a folytatást.

Amúgy jó ötletnek tartom, hogy a Lucian Szövetséget elővették, legalább valami kis életet vittek a hajóra.

Szóval: várom a 2. évadot. (Az elején ezt se hittem volna, hogy valaha mondani fogom.)

Végeredményben tényleg jó sorozat a Stargate (mind a három), csak ajánlani tudom. És még mindig reménykedek benne, hogy csak összehoznak valami mozit, vagy akármit, amiben végre Jack és Sam összejön. (A remény hal meg utoljára... - bármennyire is tudom, hogy ha elkészülne egy ilyen film, nem tetszene. Ők már "öregek". Marad a fanficekben való vigasztalódás.

Ennyi elég is lesz egy szuszra, már megint nem bírtam megállni és egy regényt írtam.




SG-1 - Teal'c, Sam, Jack, Daniel (balról jobbra)



SG-1 - az új csapat (Újak: Mitch és Vala)




Stargate Atlantis - Rod, Teyla, Sheppard, dr. Weir,Ford



Stargate Atlantis - Teyla, Rod, Woolsey, Ronon, John, dr. Carson, Elizabeth



SGU



 10.0 - 1 vote 

Hozzászólás

 Fairy
 11 máj : 19:42
Válasz erre


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz