A bejegyzés megtekintéséhez jelentkezz be!
A Nagyapa órája korábbi hozzászólásai:
kagylo
Szia!
Újfent egy tartalmas, nem átlagos történetet kaptunk tőled.
Köszönöm szépen!
miletta
Szia ez egy csodálatos történet tele érzelemmel. Jó volt hogy volt benne egy kis rejtély de örülök hogy új családra talált. Köszönöm szépen a fordítást
Rose
Kedves kis tortebet es egyben szomoru is Alex jol teszi ha felrazza egy kicsit Callumot
Rose
Köszi a folytatást,annyira szép ez a történet,ez az eggyik kedvencem.
Rami
Nekem ez a sztori is nagyon bejött.
Ahogy Callum megnyílik, Alex is aranyos, türelmes…
Várom a régi sztorit…
Zsorzsett
Nagyon szerettem olvasni, kedves, aranyos kis történet volt. Most éppen erre vágytam, nem valami drámaira 🙂
Jobb lett tőle a kedvem, szeretem romantikus befejezéseket!
Liza72
Nagyon szívmelengető történet, az pedig nagyon tetszik h Call papájának a története bár szomorú véget ért, de az övé nem és valamilyen formában mintha szebbé varázsolta volna a papája tragédiáját.
Moncsi73
Kedves kis történet. Kicsit hiányerzetem van a kiesett 1 év miatt, kíváncsi vagyok bővebben mi történt vekük…
Köszönöm
Zsubogár
Ez egy csodálatosan szép történet. Fogalmam sincs, hogy hogyan lehetne ezt még fokozni. Azt sem bánnám ha itt és most, így érne véget. Minta példája annak, hogy nem kell mindig a szexig jutni egy történetben ahhoz, hogy kerek egészet kapjunk. Köszönöm, hogy fordítod.
Juckó
Örülök, hogy tetszett és köszönöm, hogy írtál. Nos, Callum és Alex története ezzel a röpke hat fejezettel lezárult. Számukra megvolt a happy end 🙂 Az epilógusban – kicsit talán szokatlan módon – már Callum nagyapjának és az órának a történetét ismerhetjük meg.
Mese
Csodálatos történet volt. Imádtam, ahogy a kapcsolat felépült, szeretem az ilyen sorsdöntő találkozásos történeteket. Nagyon szomorú, ami a nagypapával történt. De viszont lélekemelő, ami az unokájával történik. Nagyon tetszett, ahogy alakult a kapcsolat a két fiú között, a vége nagyon megható lett a könyvvel, az órával. Köszönöm a fordítást, olvastam már az írótól, de ez a történet nem biztos, hogy felkeltette volna annyira a figyelmem, így nagyon hálás vagyok a választásodért.
Valamiért mikor ilyen eldugott képekről, vagy titkos levelekről olvasok, mindig elfog a szomorúság. Persze tök izgi kideríteni a dolgok hátterét, de sajna azok ritkán végződnek jól. Remélem a két fiúnak jól fog végződnek a történet 🙂